(gyógyszertől az élvezeti cikkig)

Keresztapám mondogatja mindig:
” Ami betegséget a pájinka nem gyógyít, az már tényleg halálos kór!”

A pálinka az emberi társadalom egyik legősibb italai közé tartozik, amelyet a világ minden táján fogyasztanak. Alapanyaga országonként igen eltérő. A változatosság oka az időjárás és a természeti adottságok. A legkiválóbb pálinka félék Magyarországon találhatók, ahol a gyümölcsből készült pálinkák zamata egyedülálló az egész világon.

A világ legősibb pálinkái a tejpálinkák voltak, pl. a mongol kumisz, a kamüköknél a raki, amely Ázsiában még mindig a legkedveltebb italféleségek közé tartozik. És hát az ősmagyarok is igen kedvelték, még a Kárpát-medencében is előszeretettel fogyasztották.

A VIII. században Paracelsus nevét kell megemlítenünk, a bor lepárlásával foglalkozó arabok borszeszt állítottak elő, amely az ő nevéhez fűződik. Az égettbor készítésének módja, Európában görög, olasz közvetítéssel terjedt el. A kelták pedig 1170-ben Skóciában már gabonapálinkát készítettek.

A pálinkafélék hazai megjelenése a XIV. századi királyi udvarhoz kötődik. Károly Róbert egy alkalommal 1332-ben Visegrádról tartott díszes kíséretével Nápolyba, amikor akut köszvény miatt nemcsak meg kellett szakítania utazását, hanem vissza kellett térnie palotájába. Felesége, Erzsébet királyné a király köszvényét eredményesen gyógyították aqua vitae-vel (Élet vize). Ez valószínűleg egy borpárlat volt, amit gyógynövények alkoholos odalta volt, legalábbis a leírásokból erre lehet következtetni. Egyesek tudni vélik, hogy borpárlatban áztatott rozmaringról és még valamilyen gyógynövényről volt szó.

Mátyás korában már különbséget tettek gyümölcsből és gabonából főzött pálinka között. A neve crematum, crematura volt. Egyes leírások szerint a XVI. században már jó százezer pálinkafőzde működött a Kárpát-medencében.

1656-ban a frankfurti Joannes Praevotius kiadta az Opera medica című könyvét, amelyben említi a magyar királyné vizét (aqua vitae reginae Hungarie).

Nem sokkal később a betelepített németek már bizonyítottan főztek gabonából borpárlatot.

A XVII. században már főztek gyümölcsből és törkölyből is pálinkát, és megjelenik a szilvórium kifejezés.

A franciák, a németek, már 50 éve élvezték a pálinka ”áldásos” hatását, mikor 1729-től hazánkat is meghódította. Többnyire gabonapárlatot készítettek. Csak később jelentek meg az erdei vad- és házi gyümölcspárlatok. A pálinka fokozatosan gyógyszerből élvezeti cikké alakult. A magyar pálinkát a kiváló, aromagazdag alapanyag tette naggyá és világhírűvé.

Maga név: pálinka, szlovák eredetű. Babinka szóból származik és először 1572-ben egy debreceni okmányban fordul elő.

Magyarország egyes területei - hasonlóan a borvidékekhez - kiemelkedő adottságokkal rendelkeznek egyes gyümölcsök aromagazdagságát tekintve. Jelenleg az alábbi tájegységek tartoznak a kiemeltek közé:

• Békési szilvapálinka: A kőrösök völgyében termett vörös szilvából, évszázados hagyományú kisüsti rendszerű pálinkafőzéssel készült pálinka. Aranyló színét és kiváló ízét a fahordós érlelésnek köszönheti.
• Gönczi barackpálinka: A Gönczi Magyar kajszibarack és a termőtáj kiváló jellegéből születő, különleges illat és zamatanyagban gazdag pálinka, amely aromagazdagságban jelentősen különbözik régiók barackpálinkáitól.
• Kecskeméti barackpálinka: A környéken termesztett kajszibarackból készített, a gyümölcs illatát, ízét és zamatát megőrző, világhírű pálinka.
• Szabolcsi almapálinka: A táj  különleges, jó minőségű almát terem, amelyből a hagyományos réz kisüstön történő lepárlás során készül a friss, üde gyümölcsízű és -illatú, kellemes aromájú almapálinka.
• Szatmári szilvapálinka: Évszázadok óta a Szatmár-Beregi táj kiemelkedő híressége, vendégköszöntő itala, amely a gyümölcs aromagazdagságát koncentrálja a pálinkában, de előnyös a fahordós érlelése is.

Mindezeken túlmenően a pálinka félék számos változata ismert, ezekből néhányat kiemelve:

• Ágyas pálinka: a Dél-alföldi tájegység nevezetes, egyedi nemzeti italai közé sorolhatók az ágyaspálinkák. Az elsősorban Csongrád megyében őshonos ágyaspálinka természetes fűszerekkel és gyümölcsökkel ízesített, aromásított szeszes ital. A gyümölcs-fűszer ”ágy” a teljes térfogat kb. 1/4 része.
• Borpárlat: jó minőségű bor lepárlásával készül. A legkiválóbb Tokaji aszúból érlelt párlatok a legjobb francia konyakokkal is felveszik a versenyt.

A pálinka fogyasztás a tömény italok között napjainkban csak 10%-ot tesz ki. Ma a divatos külföldi italok hódítanak főleg a fiatalok körében. Szemtanúi lehetünk azonban a pálinka - borhoz hasonló - nagy ívű, szárnyait bontogató karrierjének. 2004-ben megalakult Budapesten az első pálinka lovagrend.  A pálinka elfoglalta méltó helyét a hungaricumok között, országszerte pálinkaversenyeket, fesztiválokat szerveznek az ital népszerűsítésére. A legtöbb látogatót a Kecskeméti és a Gyulai Fesztivál vonzza. Ez utóbbi helyen állították be a 8000 fős együtt koccintás világrekordját.