Ez a borkóstolás is nagyszerű élmény volt. Már csak azért is, mert a hölgyek is kezdik felfedezni. A mostani rendezvényen már hatan voltak…

Egy hatéves ágyas szilvapálinkával fogadtuk a vendégeket, ami nagyon erősnek bizonyult és többen rögtön a borkorcsolyákhoz nyúltak. Szerencsére volt belőle bőven. Most a köményes májas mellett fűszeres vajat,  kőrözöttet, paraszt kolbászt szolgáltunk fel.

A Vitáris Miklós vezette családi pincészet ugyan Gyöngyössolymoson van, de a termőterületük nem. Nagyrédéről, Visontáról és Karácsondról származnak borai. Most – akció lévén – hét bort kóstoltunk.

A mátraaljai borokról elmondhatjuk, hogy sokkal lágyabbak, selymesebbek, kevésbé erős savgerinccel rendelkeznek a környék boraihoz képest, például az egri borok tekintetében. De talán éppen ez teszi vonzóvá őket.

Egy gyönyörű muscat ottonel volt a nyitó bor, ami nagyon száraz lévén, mégis igazi illatanyagokkal, ízekkel rendelkezett. A Zenit ma már újra teret nyert a magyar pincékben. A fajtajelleges elfeledett bor, egyre inkább kedvenccé válik, szinte minden borvidéken felütötte már a fejét. A mátraaljai borvidék egyébként is fehér borairól híres, és itt remek zenitek teremnek. Az este egyik legjobb bora volt.

A rosé is kellemes, könnyed kóstolgatást nyújtott, majd pedig áttértünk a vörösekre. A környék vörösei sem annyira savasak, rendkívül lágyak, amit a talaj, a sok napos idő, a szélvédett éghajlat alakít. A blauburgert általában keverésre, színezésre használják másutt, itt önálló bort is készítenek belőle, ami szintén elismerést váltott ki.

A Turán régi magyar fajta, több szőlőből nemesítették, markáns, semmire nem hasonlító ízeket mutatott, amihez újra a masszívabb borkorcsolyákhoz kellett nyúlni.

És a kékfrankos maradt a végére. Ezen a borvidéken is remek formáját mutatja, bár kevésbé bíbor színű és testes, de talán éppen ezért jó zsírosabb, fűszeresebb ételek mellé, vagy csak egyszerű poharazgatásokhoz.

Ma sem sikerült a tervezett időben elbocsátani vendégeinket, mert a visszakóstolásokat újabbak követték, a hangulat nagyon emelkedett volt, mindenki maradni akart még. A vendéglátóknak meg az a dolguk, hogy kiszolgálják őket. Néhányuknak elment az utolsó metrója is…

A következő kóstolást már tervezzük. Kísérje figyelemmel, hogy milyen borokat ajánlunk majd leendő vendégeink figyelmébe, és ha megtetszett, várjuk Önöket nagy szeretettel!