Legutóbb, 2010. június 3-án megtartott borkóstolónknak a balatonfüredi, csopaki borok voltak a főszereplői.

Ez a borvidék leginkább fehér borairól híres, ezt a szempontot a borok összeállításánál is igyekeztünk figyelembe venni.

A vendégeket most is egy 7. éves ágyas szilvapálinkával vártuk, amelyet a nógrádi napsütés érlelt finomra.

A borokhoz készített borkorcsolyákat a borok karakteréhez igazítottuk. Először próbáltuk ki a lapcsánkát (tócsni, görhöny, stb.), amit tepsiben sütöttem meg, majd kis darabokra vágtam, és fokhagymás tejfölbe lehetet mártani.

A fűszeres vaj most is nagy sikert aratott, Szarvasról érkezett a kolbász, és a tepertőkrémbe a mustár mellett főtt tojást is aprítottam.

A borokat a balatonfüredi Széchenyi Ferenc Kertészeti Szakközépiskola és Kollégium tanárai és diákjai készítették a tájra jellemző ősi technológiák alkalmazásával.

A bevezető bor egy gyönyörű Chardonnay volt, amiben felfedezhettük a Balatonfüredi-Csopaki Borvidék jellegzetes selymes ízeit.

A következő bor egy Olaszrizling volt, de mondhattuk volna azt is, hogy Az Olaszrizling, hiszen köztudottan ezen a tájon teremnek a legkiválóbb olaszrizlingek.

Remek félédes Szürkebarátot és Sárgamuskotály ihattak vendégeink, majd pedig összehasonlítás céljából (megvillantva, hogy vörös borok is teremnek itt) egy kékfrankos-merlot cuvéet ittunk előbb rozé, majd pedig vörösbor formájában.

Nagy sikerű ismertetők, anekdoták, és versek is elhangzottak a tájegység, a borvidék történelméről, jellegzetességeiről. Emelte a hangulatot a híres emberek humoros mondásai, bibliai történetek, valamint Vajda Péter: Extra Hungarian non est vita (Magyarországon kívül nincs élet) című verse is.

A remek hangulat, a nevetés ezen az estén is ott járkált közöttünk, és jó pár János-áldás után a következő rendezvényről érdeklődve távoznak haza vendégeink.